Hello, Joseph McCarthy!

„A revizionista történelem az egyik legnehezebb műfaj. Nemcsak azért, mert a társadalom által évtizedek vagy évszázadok óta elfogadott történelmet kell megcáfolni, hanem azért is, mert távol van az eseményektől, amelyeket új megvilágításba kíván helyezni. Bennem mindig gyanút keltett, amikor a hatalmon lévők újra akarták írni az elmúlt évszázadok, évezredek eseményeinek krónikáját. Az évtizedek során több olyan esettel találkoztam, amikor a győztesek új megvilágításba helyezték vagy csak egyszerűen átírták a múlt történéseit. De csak most találkoztam egy olyan szituációval, amikor a lúzerek próbálják átírni a történelmet. Ez teszi a mai történéseket igazán érdekessé.

Ha van egy olyan tulajdonsága az Amerikai Egyesült Államoknak, amely kiemelkedő és sok társadalom fölé helyezi, az a fantasztikus szólás- és sajtószabadság. Azt mondtam, hogy van?

Volt.

A PC, vagyis a politikailag korrekt beszéd már évek óta téma az Egyesült Államokban. A PC lényege, hogy a társadalom egy része tiltani szeretne minden olyan kifejezést, ami valamelyik kisebbségnek vagy társadalmi csoportnak nem tetszik, mert az számára sértőnek, kirekesztőnek vagy valamilyen tekintetben elítélhetőnek tűnik. Ez a totalitárius gondolkodás vezetett oda, hogy szeretett hazámban ma olyan boszorkányüldözés folyik, amit Amerika Joseph McCarthy óta nem látott. Talán emlékszik az olvasó, hogy McCarthy az 1940-es évek végén, az 50-es évek elején boszorkányüldözést folytatott olyan baloldali vagy baloldalinak hitt emberek ellen, akiket kommunistának, a Szovjetunió ügynökeinek titulált. Ennek a szörnyűségnek lett az eredménye az úgynevezett Hollywood blacklist. Művészeket és másokat fosztott meg évekre a szereplés, a kenyérkeresés lehetőségétől. Most más előjellel, hasonló jelenségeket tapasztalhatunk Abraham Lincoln hazájában.”